Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Új év, új lehetőség: a magyarországi online gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio lelkes és szakmai sikerekre éhes külgazdasági újságíró-elemzőt keres az Uniós Források rovatába.
Igazságos részesedést szeretne Magyarország az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó, a méltányos átállást támogató alapból - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden Brüsszelből telefonon az MTI-nek.
Elfogadta az Európai Tanács illetékes testületének mai ülése az alábbi következtetéseket, amelyekben meghatározta a 2021. évi uniós költségvetésre vonatkozó prioritásait – áll a Tanács sajtóközleményében. Ezek nagyon megkötő keretek a többi uniós intézmény, így a részleteket kidolgozó Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament számára.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
„Míg a monetáris unió elmélyítésére folyamatosak az erőfeszítések, a csatlakozási kritériumok felülvizsgálatával kapcsolatos tervről nem hallottam” – így reagált az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője a Figyelőnek adott interjúban arra a kérdésre, hogy újratervezik-e a közös valuta bevezetésének feltételrendszerét, mint ahogy azt Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazza. Zupkó Gábor ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a régió többi országhoz hasonlóan előbb-utóbb be kell vezetnie az eurót, hiszen ezt vállalta a 2004-es uniós csatlakozáskor.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban, és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.
Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak.
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.
Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Az Európai Uniónak támogatnia kell a tagállamok zöld beruházásait - jelentette ki Giuseppe Conte olasz kormányfő kedden Brüsszelben, miután találkozott Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
